2015. december 24., csütörtök

I’d be happy with a Christmas blowjob and a pair of socks

Eredetileg egy karácsonyi fic csokor darabja, de a csokor többi szála a blog nagyrenoválásának jegyében el lett távolítva, csak őt hagytam meg, és adtam neki címet. Ami egy idézet a regényből. 



2. Dan egy csomagolópapírba gyűrt izével a kezében bámult ki az ablakon. A homokos talaj fölött délibáb vibrált a hőségtől. Egy férfi kecskéket terelt, megbolygatva ezzel a gyerekcipőben járó autósforgalmat. Üdv Afganisztánban. Fel kellett volna menniük a hegyekbe. Bár kit érdekel, úgysem szerette soha a karácsonyt. Ráadásul Vadim sem ilyenkor ünnepelte volna, lévén orosz. Igazából meg sem beszélték, hogy megtartják, de aggódott, hogy a ruszki hoz neki ajándékot, ő meg majd ott áll üres kézzel. És ez mióta is érdekelte?
Végre meghallotta a kopogást az ajtón, ki is nyitotta párjának.

- Boldog Karácsonyt! – üdvözölte Vadim egy hosszúra nyúlt csók kíséretében – mmh, remélem, fogtál nekünk egy pulykát karácsonyra.

- Szabadságon vagyok, haggyá’. Van nálam pár müzliszelet, pia, zokni. Boldog Karácsony’ – ezzel párja kezébe nyomta a csomagot, és kihasználta az alkalmat egy újabb nyelvcsatára.

Vadim meglepetten pislogott, majd félretette a kis csomagot.

- Várj, még nincs meg a hangulat.

Előkapott egy kétes eredetű flakont a táskájából, amin cirill betűk hirdették, hogy ,,műhó-spray”. Az orosz minden további nélkül mintákkal kezdte dekorálni a poros ablakokat.

- Annyira szexi, mikor nem beszélsz és minden magyarázat nélkül fura dolgokat csinálsz – állapította meg Dan.

- Nyugodtan kiverheted rá, ahogy műhóval dekorálom az ablakot, senki nem tudja meg.

Vadimnak a csönd még nem lett gyanús, csak az azt követő hangok.

- Nem gondoltam komolyan.

- Inkább gyere ide.

- Várj, még nincs kész.

Vadim épp egy fura pacát alkotott az üvegre, amit aztán kiegészített egy nyíllal, és annak a másik végén egy ,,Ez egy elbaszott rénszarvas” felirattal, angolul és oroszul is a biztonság kedvéért. Ez volt az a pillanat, mikor Dan is odapenderült, és ellátta a műalkotást egy kezdetleges pénisz rajzával, aztán Vadim arckifejezesét látva egy szívecskével is.

- Gyönyörű – állapította meg némileg rezignáltan.

- Az… - Vadim hangja valahogy túl szentimentális volt a helyzethez képest, aztán hirtelen elvigyorodott – És tudod, mi a legjobb benne?

- Hm?

- Hogy biztosan senki nem lát be… - simult hozzá Dan hátához.

- Mmh… Csak nem tetszett neked, hogy tetszett nekem? – vigyorodott el Dan fenekét párja merevedésének nyomva.
- Hmm, talán… De várj, még ne adtam ajándékot.

- Épp most készülsz rá – fordult felé Dan, és mohón birtokba vette ajkait. Vadim is hasonló hévvel csókolt vissza, majd vágyakozva párja szemébe nézett, mikor lihegve szétváltak – és én kapok valamit a zokni mellé?

Dannek nem kellett kétszer mondani, már térdre is ereszkedett. Vadim enyhén remegő kézzel oldotta ki övét és húzta le sliccét, hogy aztán szinte azonnal a forró ajkak édes fogságába essen. Szemei előtt lassan elmosódtak az ablak mintái, majd minden más is, végül lehunyta a szemét. Dan teljes hosszát torkába fogadta, és Vadim lábai megremegtek, mikor közös ritmusban kezdtek mozogni. Párja mohósága még mindig lehengerlő volt az orosz számára. Egy erősebb szívásba ismét beleremegett, erősebben markolt, a kócos tincsekbe. Dan egyre mohóbbá vált, párja fenekét markolászta. Vadim végül egy elnyújtott nyögéssel élvezett el, és csak reménykedett, hogy a szarvas és társai hangszigetelnek is.

- Mmhh… - Dan kéjesen nyalogatta száját, majd elnyújtózott az ágyon – gyere ide.

Vadim fölémászott és csípőjére ült, fenekével simult párja merev tagjához. Neki sem kellett sok, hogy újra felizguljon, főleg, mikor Dan fenekét kezdte markolászni, és ujjai egyre céltudatosabban keresték bejáratát.

- Hoztál síkosítót? – érdeklődött az orosz.

- Én?! Azt hittem, te… Ne már…

Vadim egy pillanatig kiélvezte a Dan arcára kiülő elkínzott csalódottságot.

- Csak vicceltem. Készültem rád – súgta fülébe.

Dan izgatottan felmordult, majd folytatta, amit elkezdett, s két ujja valóban könnyedén csusszant be. Ennek örömére eldöntötte, hogy nincs szükség erre. Leteperte Vadimot a hátára, és hozzálátott, hogy elvegye, ami jár neki. Az orosz a bőrébe karcolt szóhoz méltóan szégyentelenül élvezte, s ennek hangot is adott a behatolástól egészen az utolsó erőteljes, mély lökésekig. Nem egyszerre élveztek el, és nem is nyögték egymás nevét, de számukra így is tökéletes volt. Tökéletes volt az egész karácsony, Afganisztánban, az ablakon egy pénisszel és egy rénszarvassal, izzadtan, a ventilátor búgását hallgatva, és lassan álomba merülve. 

1 megjegyzés:

  1. Szia!

    Nem, nem felejtettelek ám el, csak lusta disznóka vagyok és nem jöttem előbb. Ráadásul szerintem ebben sem lesz hála, mert nem ismerem a fandomot, szóval bocsi :”) Azért igyekszem neked valami szép lábnyomot hagyni a blogodon.

    Ohohoho oroszok! *–––* Innentől kezdve nem zavar, hogy nem ismerek semmit, az oroszokat nagyon szeretem. (a másik népcsoport amivel bármikor meg lehet fogni az a skótok).

    Hát ezek nagyon buzik :3 Aranyosak :3333

    Mű–hó 😃 Zabáljam fel 😃 Idén én is be fogok szerezni egy ilyet, kösz a tippet!

    Bocsánat a szexjelenetet nem kommentálom, mondjuk egy plusz tizennyolcas figyelmeztetés nem átalott volna rá. Nem én vagyok érzékeny, csak szeretem tudni mi fgad és milyen mennyiségig.
    És ha jól látom, ez így ennyi, amihez nem tudok nagyon okos lenni, ne haragudj :”D Sajnos az explicit slash–ficikkel elve nem vagyunk pajtások, mert én vagy végigiröhögöm őket, vagy elalszom rajtuk :”D Most egyik se történt meg, de így fandomismeret hiján még annak se tudok örülni, hogy ők most együtt voltak :”D Mert nem tudom az előzményeket, hogy ez most olyan „jólenneha” vagy canon ship, de mindenesetre nekik jó volt, meg gondolom neked is, én meg nem akadtam ki olvasás közben, szóval nekem is :DDD

    És remélem legközelebb olyan érkezik, aki ismeri a fandomot is és jobban át tudja érezni ezt a helyzetet. De oroszok rulz :”D

    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés