2014. március 28., péntek

Mámor

Na, ez most aztán tényleg magyarázatra szorul. Tegnap, két év után újra láttam a Sakkot, ami a világtörténelem második legzseniálisabb musicale. Na, most velem közben történt egy s más, a lényeg, hogy azon kaptam magam, hogy a szerelmes duetteken való olvadozás helyett vadul shipelem a szereplőket. És aztán ültem a vonaton éjfélkor és ez lett belőle.
Amúgy van bárki aki látta ezt a darabot? *reménykedve néz*

Fandom: Sakk
Páros: AnatolijxMolkov

 

Anatolij szerette mikor Molkov részeg. Nem mintha gyakran látta volna ittasan, ő nem járt olyan helyekre. Ő szabadidejében is sakkozott - tét nélkül, csak a játék öröméért, de összetört, ha veszített - nem volt kenyere a dorbézolás. 
Mégis sokszor elképzelte Molkovot, milyen lehet, mikor a cimboráival mulat a kocsmában. Az alkohol biztosan feloldja a gátlásait. Hangoskodik, káromkodik, talán a rendszert szidja. Zakóját a székre dobja, nyakkendőjét meglazítja, a vörös nyakkendőt, s talán a fejére is köti, kigúnyolva, megfosztva eredeti rendeltetésétől.
Anatolij elgondolkozott, hogy meghívhatná szekundánsát egy pohár italra a világbajnokság előtt. Talán kettőre, onnan már megy magától. Feloldódna minden gátlás, minden feszültség, Molkov alkoholgőzös mámorban, lihegve nézne föl rá, de nem mondana semmit a mérkőzés tétjéről, a hazáról, nem szólna, mert lélegzetét vesztené ajkain; csak erőt adna némán, testük egyszerre mozdulna, vonaglana, mint a belé átáramló energiahullámok. Aztán a kiélesedő gyönyör kijózanítaná, felpattanna, és elrohanna. Pár órán belül kitörne a botrány. Talán még az újságban is benne lenne.
Csak a döntő után olvasná. Addigra már végigjátszaná mind a hat játszmát, ellazulva, stressz nélkül, és ő lenne a világbajnok. Paparazzik ezrei lesnék a pillanatot, amikor sakkmester és szekundáns, a két férfi, akit hírbe hoztak egymással, újból találkozik. Ő kezet fogna vele, diszkréten, talán csak egy lopott kis simítás a hüvelykujjával.

És Molkov nem nézne a szemébe.

2 megjegyzés:

  1. Az van, hogy tök gyanútlanul futom a neten a köreimet, csekkolom a frisseket, és rátalálok ERRE. Percekig pislogok, emésztem az infót, nem merek hinni a látványnak, hogy ez tényleg Sakk fic. Letörlöm a szemüvegem, rákattintok, és kétszavanként felsikkantok, elolvadok, örömömben pillangókat hányok meg szivárványt és készvégemvanatökéletességétől.
    T É N Y L E G Sakk fic.
    Csodálatos, páratlan, nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy igen kérem, ez kell a népnek, legalábbis nekem egészen biztosan. Arról nem is szólva, hogy most már nem érzem annyira cikinek, hogy mikor én néztem én is teljes lélekkel shippeltem őket. Meg az amerikait is az orosszal.
    Ha szépen nézek, hozok neked virágot, pralinét, egyszarvút írsz még velük?
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Basszus én elfelejtettem, hogy van egy színházrajongó olvasóm. Pedig van. És re vagy az *ölelget* Kellenek a musicales fandmok nekünk mint egy falat kenyér
      Amúgy komolyan úgy álltam neki, hogy ezt muszáj volt kiadni magamból de aztán visszafogom magam, erre először egy olvasóm úgy kezdi shipelni őket hogy nem látta a darabot, aztán jössz te.. Szóval mostmár biztos hogy írok velük, mert szeretlek titeket meg őket is és daww. Amúgy gondolhatod, én tavalyelőtt láttam először, olvadoztam boldogan a szerelmes duetteken, most meg shipeltem mindenkit összevissza xD
      Asszem most semmit nem írtam amivel kifejeztem volna hogy mennyire boldoggá tett a kommented és mennyire meghatott, de így volt. *hands you muffin*

      Törlés